.png)
Melyik volt előbb? Az ADHD vagy a szorongás?
- Barbara Hendrich
- 2024. máj. 24.
- 4 perc olvasás
Hendrich Barbara és Papp Friderika
Az ADHD természetéből adódóan a mindennapi élet gyakran stresszes, bizonytalansággal teli helyzeteket és környezetet teremt, ami szorongást eredményezhet.
Kutatások bizonyítják, hogy az ADHD és a szorongás igen szoros összefüggést mutat. A különböző szorongásos állapotok az ADHD leggyakoribb társbetegségei közé tartoznak - nem kis részben azért, mert egy ADHD-s személy életét stressz és aggodalom jellemzi.
Éppen emiatt nem lehet az ADHD-ról beszélni anélkül, hogy ne kerülne említésre a szorongás, legyen szó akár bosszantó, zavaró aggodalomról, amely csak bizonyos kontextusokban jelentkezik (például a munkahelyi határidők betartása során vagy a nehéz iskolai döntések meghozatalakor), vagy akár az élet minden területére kiterjedő generalizált szorongásos zavarról.
A szorongás az ADHD tünete akkor?
Bár a szorongás önmagában nem szerepel az ADHD diagnosztikai kritériumai között, a két állapot között szoros a kapcsolat. Tíz ADHD-s gyermekből körülbelül háromnál megjelennek különböző szorongásos állapotok. Ez fordítva is igaz.
A szorongás egy általunk észlelt kockázatra vagy fenyegetésre adott mentális és fiziológiai reakcióink egésze.
A szorongásos zavarokat az állandó aggodalom és félelem érzése jellemzi, amely megnehezíti a mindennapi életet. Ez a kezelhetetlen aggódás akár a viselkedésben is tetten érhető. Egyes tünetek - például a nyugtalanság és a koncentrációs zavarok - mind az ADHD, mind a szorongás jellemzői is lehetnek. Előfordulhatnak testi tünetek is, mint például a hideg és verejtékes kezek, gombóc érzése a torokban, heves szívdobogás, hasi panaszok. Emiatt is kell körültekintőnek lenniük a szakembereknek a diagnosztizálás folyamán.
Egy ADHD-s felnőttekkel végzett vizsgálatban a kutatók megállapították, hogy az ADHD-ból eredő problémák - mint például a késés, a halogatás és a társadalmi megbélyegzés – következtében a résztvevők életük számos pontján szorongást tapasztalnak. És ahogy nő a szorongás, úgy erősödnek az ADHD tünetek is.
Megfigyelhető, hogy a szorongás aránya magasabb azoknál a gyermekeknél, akik már eleve másnak érzik magukat, és akik küzdenek olyan feladatokkal, amelyeket osztálytársaik látszólag könnyen megoldanak. Egy ADHD-s gyerek sajnos nap, mint nap szembenéz ezzel. Igaz, hogy mindenki szorong néha. Lehet, hogy a prezentáció előadása szorongásra késztet. Ennek következtében az emberek nem értik meg, hogy a szorongásos zavar valójában mennyire megnehezíti és akadályozza ezeket a gyerekeket és felnőtteket abban, hogy megtegyék azt, amit a mindennapok során szükséges.
Az ADHD mint teljesítményprobléma
Az ADHD-s egyének tudják, hogy mit kell tenniük, de problémáik vannak a végrehajtással - ez a feszültség szorongást szül. A végrehajtás akadályai közé tartoznak a következők:
Halogatás: "Tudom, hogy meg tudom csinálni, de nem vagyok biztos benne, hogy ellen tudok állni a környezeti ingereknek, félek elterelődik a figyelmem".
Téves optimizmus: Más néven torz pozitív gondolatok. "Az utolsó pillanatban dolgozom a legjobban".
Frontális perfekcionizmus: "Csak akkor csinálom meg a dolgaimat, ha van hozzá kedvem és elég energiám.” Ezek a leggyakoribb torzított, automatikus gondolatok az ADHD-s felnőtteknél.
Érzelemszabályozási nehézség: Az érzelmi intenzitás az ADHD egyik központi jellemzője. A szorongás kezelésének része, hogy képesek legyünk megváltoztatni és kontrollálni érzelmi állapotainkat, hogy könnyedén részt tudjunk venni egy feladatban.
Ha nem sikerül hatékonyan kezelni a kellemetlen érzéseket, az elkerüléshez és halogatáshoz vezethet, ami tovább súlyosbítja és fokozza a szorongást.
Hogyan kezeljük az ADHD-t és a szorongást is?
Mind az ADHD-t, mind a szorongást gyógyszeres és/vagy pszichoterápiával kezelik. A szülők többnyire megijednek, mikor az orvos közli velük, hogy a gyermeküknek még egy gyógyszert kell szednie, mivel a monoterápia általában nem oldja meg a problémát. Azt azonban fontos tisztázni, hogy a gyógyszerek mindig a gyermek érdekeit szolgálják, hogy jobban tudjon boldogulni a mindennapok során. Az orvosok gyermekek esetén is igen körültekintően járnak el a gyógyszerelést illetően. A gyógyszerek segítenek csökkenteni az ADHD tüneteit és javítják ezáltal a megküzdést és a működést, így segítve az ADHD-s személyeket abban, hogy hatékonyabbnak és összességében kevésbé szorongónak érezzék magukat. A gyógyszeres kezelés és a terápia kombinációja bizonyult a legelőnyösebbnek az ADHD-val és szorongással küzdő egyének számára. Az általános szorongásos érzéseket pedig egészséges megküzdési mechanizmusokkal is lehet csökkenteni.
Néhány hasznos megküzdési mód:
Strukturálja az idejét.
A rutin megteremtése elengedhetetlen. Érdemes használni különféle tervező applikációkat, sőt kifejezetten ADHD applikációk is elérhetőek. Gondoljon a tervezőkre úgy, mint időgépekre, amelyek lehetővé teszik, hogy órákra, napokra és hetekre a jövőbe tekintsünk, felkészítve minket arra, amit tervezünk. Azonban ne felejtsük el a szüneteket is beledolgozni az ütemtervünkbe!
Határozza meg pontosan a feladatokat.
Kerülje a tevékenységek homályos meghatározását, és helyette töltse meg naptárát feladat- vagy időalapú elemekkel. Egy munkahelyi jelentés átnézése lehet 15 perces vagy 15 oldalas feladat, az e-mailek ellenőrzése pedig lehet 5 levél vagy 5 perces tevékenység. A feladatok világos kijelölése segít leküzdeni a perfekcionizmust, és könnyűvé válik olyan feladat elvégzése, amelyhez nincs kedve vagy egyéb okból halogatta az elvégzését. A frusztráció, szorongás hamar elmúlik az elköteleződés után.
Testmozgás fontossága.
Bármilyen alapvetően hangzik is, a mozgás segít. Ez különösen igaz akkor, ha otthonról dolgozunk. Már minimum 20 perces kardio mozgás javítja a figyelmi funkciókat és a hangulatunkra is pozitív hatással bír.
Javasolt ADHD specifikus terapeuta, pszichológus felkeresése, aki különféle módszerek megtanításával segít a nehézségek leküzdésében.
Források:
Additude magazin www.additude.com
Dr. Mark Selikowitz: ADHD a hiperaktivitás-figyelemzavar tünetegyüttes (2010). Szentendre: Geobook Hungary Kiadó
Reimherr, F. W., Marchant, B. K., Gift, T. E., & Steans, T. A. (2017). ADHD and anxiety: clinical significance and treatment implications. Current Psychiatry Reports, 19, 1-10.
Vysniauske, R., Verburgh, L., Oosterlaan, J., & Molendijk, M. L. (2020). The effects of physical exercise on functional outcomes in the treatment of ADHD: a meta-analysis. Journal of attention disorders, 24(5), 644-654.
Commentaires