top of page

ADHD-s gyermekek és az időérzékelés

Szerző képe: Hajdu ZsófiaHajdu Zsófia

Frissítve: jan. 24.

Az ADHD-val élő gyermekek és felnőttek időérzékelése jelentősen eltér a nem ADHD-val élőkétől. Nehezebben érzékelik az idő múlását, ami komoly nehézségeket okoz az időbeosztásban. Ennek következményeként gyakran elkésnek, vagy nem fejezik be időre a feladataikat. Az ő szubjektív megélésükben az idő lassabban telik, mint a valóságban. Ez azt is jelenti, hogy képtelenek az „itt és most”-on kívül mást is látni. Ez az eltérő működés azonban előnyt is jelenthet: képesek teljes mértékben jelen lenni, és emiatt a hirtelen felmerülő problémákat gyorsabban, hatékonyabban oldják meg, mint a nem ADHD-val élők, akik számára sokszor nehéz a jelenben maradni.


ADHD-s gyerek és az óra


Az eltérő idegrendszeri fejlődés miatt az ADHD-val élő gyermekek kevésbé képesek a múlt hibáiból tanulni és előre megtervezni a feladataikat. Döntéseiket gyakran impulzívan, az aktuális érzéseik alapján hozzák meg. Ez nem lustaság vagy nemtörődömség kérdése, hanem az idegrendszerük sajátos működéséből fakad. A végrehajtó és gátló funkcióik alulműködnek a nem ADHD-val élőkéhez képest. Bár a felnőtté válás során ez a képességük valamelyest fejlődhet, mindig több nehézséggel kell szembenézniük az időbeosztás, határidők, ígéretek és események észben tartása terén, mint kortársaiknak. Ezért különösen fontos, hogy ne helyezzünk rájuk időnyomást, mert az időhatárok felállítása nem segíti, hanem hátráltatja a teljesítményüket.


Hogyan segíthetünk az ADHD-val élő gyermekeknek?


A legjobb megoldás, ha az ADHD-val élő gyermek számára olyan támogató környezetet alakítunk ki, amely lehetővé teszi számukra az időérzékelés gyakorlását és fejlesztését.


Rövid távú feladatok

Rövidebb feladatok esetében érdemes biztosítani, hogy a gyermek folyamatosan ellenőrizhesse a valós időt. Ezt egy jól látható helyre elhelyezett óra, időzítő vagy stopperóra segítheti. Ma már léteznek olyan mobilapplikációk is, amelyekkel ez a támogatás mindig elérhető, akár otthon, akár más környezetben.


Hosszabb távú projektek

Ha egy feladat elkészítéséhez több nap szükséges, érdemes kisebb részfeladatokra bontani a folyamatot. Így fenntartható a gyermek figyelme és motivációja. Kerüljük a hosszú szüneteket az instrukciók között, és ne várakoztassuk meg őket, mert könnyen elveszíthetik a fókuszt és a lelkesedést. Az egyes részfeladatok sikeres elvégzése után azonnali jutalmazás segíthet fenntartani a motivációt.


Gyakorlati példák


  1. Feladatok időbeni felosztása

    Osszuk fel a feladatot annyi részre, ahány napunk van hátra a befejezéséig. Például egy kéthetes határidős olvasmány feldolgozását bontsuk 14 részre. A gyermek minden nap elolvas egy kijelölt részt, majd elmeséli nekünk a tartalmát. Az olvasás közben készítsen jegyzeteket, például rajzokat vagy ábrákat, mert ezek segítik az emlékezést. Az utolsó este segítsünk összefoglalni és véglegesíteni a beszámolót.


  2. Részfeladatok követése cetlikke

    A feladatot lépésekre bontva írjuk fel cetlikre, sorszámozva és időponthoz kötve (nap, időintervallum). Ezután helyezzük ezeket jól látható helyre, például a hűtőre. Minden részfeladat elvégzése után azonnali jutalmazás motiválhatja a gyermeket.


  3. Matekházik rövidebb egységekben

    Ha például 30 matek feladatot kap házi feladatként, ne próbáljuk egyszerre megoldatni vele. Osszuk fel ötös egységekre, amelyek között rövid szüneteket tart. A szünetekben mozoghat, ihat, vagy pihenhet pár percet. A részfeladatok sikeres teljesítése után itt is érdemes jutalmazni.


  4. Napi rutin vizualizálása

    Segítsük a napi tevékenységek szervezését egy ábrával. Rajzoljunk idővonalat, amin a napi feladatokat sorrendben feltüntetjük. Kisebb gyerekeknek használjunk képeket vagy rajzokat, míg nagyobbaknál elég lehet egy oszlopos lista az időpontokkal. Az ábrát jól látható helyre tegyük, például a gyerekszoba ajtajára vagy a hűtőre.


  5. Naptár használata várakozások kezelésére

    Használjunk egy naptárat, hogy szemléltessük, hány nap van hátra egy kedvelt eseményig (például születésnap, nyaralás, iskolai szünet). Minden nap végén húzza át az aznapi dátumot, így folyamatosan nyomon követheti az idő múlását.


Ezek az egyszerű, gyakorlati módszerek segíthetnek az ADHD-val élő gyerekek számára átláthatóbbá és kezelhetőbbé tenni a mindennapokat. Az azonnali visszacsatolás és jutalmazás kiemelten fontos a siker érdekében.


Teendők rendszerezése

Várakozási helyzetek kezelése


Az ADHD-val élő gyermekek számára a várakozás különösen nehéz, ezért előre gondoskodjunk olyan eszközökről vagy tevékenységekről, amelyek lekötik őket:

  • Vigyünk magunkkal érdekes játékot, könyvet vagy eszközt.

  • Engedjük, hogy ellenőrzött módon használják a telefonunkat.

  • Ha váratlan helyzet adódik, improvizáljunk: rajzoljunk, énekeljünk vagy játsszunk szójátékot.


 Az ADHD-val élő gyermekek hétköznapjai nemcsak maguknak a  gyerekeknek jelent kihívást, hanem a szülők számára is komoly többletmunkát és odafigyelést igényel. A rohanó hétköznapokban, a számtalan egyéb teendő mellett nem könnyű az időkezelésre és a feladatok strukturálására külön figyelmet fordítani. Mégis, ezek az apró lépések jelentős változást hozhatnak a gyerekek mindennapjaiba, és hosszú távon a családi harmóniát is erősíthetik.


Fontos, hogy a szülők elismerjék saját erőfeszítéseiket, és tudják, hogy az elfogadás, a megértés és az a biztos tudat, hogy gyermekeik számíthatnak rájuk, az egyik legnagyobb ajándék, amit adhatnak. Az itt bemutatott eszközök és stratégiák — időzítők, vizuális segédeszközök és azonnali visszacsatolások — segíthetnek abban, hogy ne csak a gyerekek, hanem a szülők is könnyebben megbirkózzanak a kihívásokkal. Minden gyermek megérdemli, hogy a saját tempójában, erősségeire építve érje el sikereit, és ebben a szülők támogatása nélkülözhetetlen.


Forrás: Russell A. Barkley: 12 principles for raising a child with ADHD.

 
 
 

Comentarios


bottom of page